Ahhha! Nem rocc! Felebredtem. :)))

Karoly

Látom "csak" ketten unatkozunk! Ha elkészült lyukkamerás képed Károly, szívesen megnézném!

Tóni

szerintem:

Nagyonagyon szép, erős kép, megint klasszul ki lett használva a lyuk perspektívatorzító hatása. Jók a kép erővonalai, van megint sodrása a képnek. Az ég aránya is nagyon jó. És csak ámulok, hogy a fenébe tudsz vakon ennyire perfekten, szuperül komponálni. Amúgy, érdekes módon, sodrásában, a kép erővonalainak csomósodásában a kép párdarabja a Tatabánya, Szénosztályozó 2004. c. képnek, csak amíg ott a csomópont jobb oldalon, itt bal oldalon van. Baromi jó ez a csónakív. Az az igazág, hogy most elgondolkodtam, mennyire jó lenne ezeket a képeket nagyon nagyban látni! Én akár 1×1 méteresre vagy nagyobbra is gondolok! Mennyire brutális hatása lenne, legalábbis rám nagyon tudna hatni. Kár, hogy pénz, meg ilyen baromságok vannak. Rám a jó fotó szép nagy nagyításban nagyon hat. Egyszer lapozgattam egy Avedon albumot, ami vagy 30-40 cm volt, és bár Avedon nekem annyira nem, mégis letaglózott egy bizonyos értelemben, nagyon érzéki élmény volt.

Nyilvan nincs mit mondani. :o

Gyuri: van egy olyan mondas, hogy barmilyen kep 1mx1m-re nagyitva jo kep lesz. Egy sajtofoto kiallitason tapasztaltam meg, hogy teljesen erdektelen utcai kepek 2x3 meteres egesz falat betolto jelenetkent maskent hatottak.
Egyebkent egyetertek veled, hiszen en is ugyanezt irtam a lovasszobornal, csak attol tartok, hogy ott mar a meret elvonja a figyelmet a keprol, vagy maskent, a meret is egyenrangu vagy erosebb latvanyelemkent jelentkezik a tema es kompozicio mellett.

milán: most nem értek egyet, legalábbis nálam ez nem így működik. Szar kép felőlem lehet húszméteresre is nagyítva, nem érdekel. Ilyen sajtófotó-izék pláne nem nagyban, az a műfaj nem arra van. Ez, meg ilyen középforma, meg nagyforma képek, ahol van részlet, van valami, az igen. Mert ugye, nagy a kép, okés, de ha hátra lehet lépni, hátra kell és befogni az egész kompótot, és ha szar, ha nem müködik, hiába a méret, hiába megyek aztán közel: csak egy érdektelen kép részleteit látom. De persze, sok igaz van abban, amit mondasz: egy kétméteres nagyítás egy 4×5-ös negáról, amin úgy semmi különös nincs, csak egy alma, virág vagy váza vagy egy fa, hát az ilyen dolgok is elég impresszívek ekkora méretben. Elsőre. De továbbra is állítom, egy idő, a hatás elmúltával elkezded nézegetni a kompótot is, meg az egészet és ha vacak, akkor fenét sem érdekel már a méret. Meg lehet szokni amúgyis. De: valóban, ki kell találni, mihez milyen méret a tuti, nem lehet mindent minden méretben.

Irigyellek, amiért ilyen klasszul megtalálos a témákat a lyukhoz, és ilyen jól meg is csinálod őket. Nem csodálom, hogy ez az egyik kedvenced, most már nekem is. :)

megtalálos=magtalálod

sőt, belém azt súlykolják mostanság, hogy jó esetben előre kell tudnod, hogy a képet milyen méretben, _hova_ és _hogyan_ akarod kirakni. persze azért attól is függ, hogy milyen fajta fotót csinál az ember, de tényleg könnyebb lehet úgy dolgozni, hogy abszolúte tudod, hogy mi lesz a melód végeredménye. ha megnézed néhány komolyabb fotós munkáit, akár magyarokat is, valóban látszik rajtuk, hogy nem útközben dőltek el ezek a kérdések (mint pl. formátum, anyagok, technika, méret stb...). ezek a paraméterek is erősen meghatározzák a végeredményt, és jó esetben megvédhetők, megindokolhatók a választások.

ennél (és a többi hasonló) a képnél meg kellene nézni, hogy milyen méretben hat a leginkább ez a szippantós a térhatás. simán el tudom képzelni, hogy túl nagyban már szétesik, nem jó, vagy egyszerűen elkezd másról szólni. nyilván piciben abszolút nem érvényesül. a kettő között kell lennie egy optimumnak, mint azt a Weierstrass-tételből tudjuk.

a kép tetszik!

a teteje egy kicsit kevésbé. a két csónak, az ág, a víz, a part, a falevelek, rettenetesen jók. a teteje valamiért nekem nem szép, nem ad hozzá, inkább gyengít. túlzottan elüt a karaktere, egyáltalán nem anyagszerű, ellentétben a többi komponenssel.

egyébként kicsit kezdem érteni a képeidet, azt hiszem. például ezen a fotón nagyon tetszik, ahogy megjelenik a természet. nagyon tetszenek az anyagok. igen. a víz állat, a levelek, és a csónak fája érzékeletes, és külön jó, hogy ott egy másik, megdolzatlan faág a csónakban. mióta állhat ott ez a csónak? nálam abszolút a dokumentarista vonalhoz tartoznak ezek a képek. és kezd kibomlani a sorozat, hogy milyen is ez a vidék, ahol fényképezel. emberek nincsenek, de a nyomuk mindig ott van. méghozzá a múltból. kicsit leült, elhagyatott, vagy még inkább elhagyott tájakat és tárgyakat látok a képeiden. most úgy érzem, hogy baromi lassan telik az idő ezeken a képeken. mintha már úgyis mindegy lenne.

ja igen, és ha jól érzem ezeket a dolgokat, akkor (csak hogy visszakanyarodjak a hozzászólásom elejéhez), teljes mértékben indokolt a lyukkamera használata. egy lassú, ősrégi, "pofonegyszerű" (elvre épülő) technika. teljesen jó választás ezekhez a képekhez.

és még egy gondolat: a szívóhatás + a képek múltidejűsége, nekem ez a kettő is tök jól összekapcsolódik.

Pabo: ha a szivohatason a kep szeleinek "elzoomosodasat" erted, akkor figyelmeztetlek, hogy _nem_ minden lyukkameranal van igy! En is a sokadik barkacsolmany utan jottem ra erre, es Toni igen szerencses, hogy ilyen "csucsgepe" van. A multkor irta is: kb.
30mm keptavolsag alatt lesz ilyen a hatas (haccorhatos kockat tekintve). Normal, kb. 80mm-es keptavolsagnal pölö egyaltalan nincs ilyen szivohatas. (lasd az en jeges-nadas lyukkameras kepemet, az Ljubityeljbol keszitett lyukas geppel keszult).

Karoly

pabo: 1. szöveg: ez bizony így van, amit "sulykolnak". És: persze, hogy én sem nagyítattnám egekig ezeket a cuccokat, de kipróbálnám, meddig "működnek", ahogy írod is. Meg: a kiállító helyiségtől is nagyon függ ez: legyen tér, rálátás a nagyításokra, ha szűk a tér, tök értelmetlen a nagy méret, illetve akkor egy olyan koncept kell, hogy direkt úgy csinálni a képeket, hogy beleszámítani, nem lehet őket teljes nagyságukban megnézni stb.
2, 3. szöveg: nagyon egyetértek és szerintem abszolút igazad van és szépen megírtad a dolgot.
Károly: a jó fotósnál, nincs "szerencse", és kevés a véletlen. Ha "véletlenül" épített is ilyen gépet Tóni (nem hiszem), hogy ilyen hatás jött létre, de utána szerintem tudatosan használta ki ezeket a sajátosságokat, és nem véletlen, hogy pl. egy ilyen géppel fényképez és nem egy másféle, akár 80mm-es lyukkal. "Véletlen szerencse" a hengerlyukkamera is? Hmm? Nem hiszem. Kísérletek és szép eredmények és jó alkotások, ennyi.

Karoly: tudom, hogy nem minden lyukkameranal van igy, tudom, hogy a nagylato miatt ilyen. Pont ezt irom fentebb: szerintem nagyon jo _valasztas_ ez a lyukkamera, ezzel a latoszoggel, ezzel a szivohatassal. Es itt tegyuk hozza, hogy a kamera onmagaban meg nem eleg. Ezeken a kepeken az is ki van talalva, hogy mitol es hogyan jelenik meg ez a terhatas. Ha Toni csak ugy "kattintgatna" a nagylatos lyukkal, akkor szerintem nem sok jonne ki ebbol az effektusbol. Ezert irtam, hogy jol osszhangban van a technika es a gondolat.

csgy: kosz a javitast...

Javítást? Nem értem. Nem javítottam én semmit. Mire gondolsz?

pábó: súlykolják
csgy: "sulykolnak"

nem fontos, ha nem is szándékosan javítottad ki, lényeg, hogy kijavult.

> Ha Toni csak ugy "kattintgatna" a nagylatos lyukkal,
Pedig - bocs, Toni! - ennel sokkal tobbet nem nagyon tud tenni. Ezt mar megtargyaltuk: hiaba a nagyszeru gondolat, egy lyukas geppel k..a nehez komponalni, es a "siker" nagymertekben a szerencsetol fugg (tapasztalatbol mondom, en is szeretek - szeretek? - lyukazni).

Vagy pedig "digitalis metodus" szerint dolgozik az ember: ello egy temara egy csomo filmet...

Karoly

most ébredezek még csak, alulról vágnék picit, tényleg jó kép!

nemtom, találomra e...

szvsz keretkeresőt nem ördöngösség csinálni, vagy gondoljatok arra, hogy döglött kompaktok keresőjét szoktam kifűrészelni magamnak...

Karoly: ismered Telek Balazs kepeit? Ha valaki rendre _veletlenul_ kesziti az olyan tokeletes kompoziciokat, akkor az nem lehet mas, csak UFO. Pl. vannak kocsmai meg mindenfele belso terben nagylatos/panorama lyukas kepei. Muszaki kameraval se lehetne jobban megkomponalni azokat...

Pabo: Akkor en nagyon bena vagyok. :)))

Karoly

nem vagy bena. inkabb azt gondolom, hogy kevesebb idot es energiat fektettel a lyukazasba, mint Telek Balazs, vagy Toni.

es halkan jegyzem meg, hogy nem csak ok ketten foglalkoznak lyukkameraval, hanem sokan. Bozso Andras budapesti kepeit biztosan sokan ismeritek.

Meg az egyik kedvencem: Szabó Sarolta: Az örömállapot fenntartása c. színeslyukas sorozata/diplomamunkája.

Nekem eddig ez a képed tetszik a legjobban. Szerintem minden a helyén van.

Köszönöm a véleményeket és bocsi, de tegnap falopás ürügyén egésznap terepen voltam. A kereső probláma összetettebb annál, hogy a kivágást eltalálod e vagy nem (ez alap) de "lyukhatású" keresőt nem tudsz szerkeszteni, vagyis csak tapasztalatból érezni tudod, hogy bizonyos gépállásoknál hogy húz a gép. Bozsó 9×12-es síkfilmest használt, így egyegyben látta mi van a gépen. T. Balázs gépeit nem láttam, de Ő leginkább a különböző térformákra "húzott" képhordozó (pl.Kúp)síkbaterítéséből adódó formaváltoztatásokat használja ki a komponáláshoz. Ja és amit már többször mondtam, és nem tudom szerencse ,vagy csak ráérzés, az igyazán jó képeket a sorozatból szinte mindet elsőre, ismétlés nélkül csináltam, s van olyan is ahol már több tekercset ellőttem, és nem kapom vissza amit szeretnék.

Ejnye, Toni! Egy erdesz fat lop? :)))
(Tudom, hogy ertetted, csak a pongyola fogalmazas magas labda volt, kenytelen voltam lecsapni...)

Egyebkent ez az "elsore" cimu effektus nalam is igy szokott mukodni (nem csak a lyukas temaknal). Mindig elmosolyodom, amikor azt szoktuk tanacsolni itt a keptarban (en is), hogy az illeto menjen oda vissza, es csinalja meg ujra a kepet. Nalam ez az esetek 90%-ban nem valik be: ha elsore nem volt bennem annyi spiritusz, hogy tisztessegesen meg tudtam volna csinalni a kepet, akkor masodszorra-harmadszorra _nekem_ altalaban nem sikerul.

Karoly

Igaz, de én a legtöbb képnél már elég jól ismerem a helyszínt, és kattogtatás nélkül exponálok a szememmel sokat, mire előveszem a gépet. "Idegen terepen, ha nem jön be elsőre, mint ez, akkor bizony vissza kell menni, ha olyan a téma. Legtöbbször nem is a kompozícióval van gond, ott bejön az első körüljárás után a vélhető legjobb, hanem a fények. A jó képhez a csillagok együttállása szükségeltetik.

es milyen idoket/rekeszt hasznalsz, amikor a szemeddel exponalsz?

Zsolt! Röhögni fogsz, de ha növény, fák is van a képen, szoktam nézni, hogy bemosódva, vagy viszonylag élesen lenne-e jobb.

ehhez asszem kell ne'mi gyakorlat...